Filmajánló - Mad Max: A Harag Útja

Szerettem a Mad Max filmeket kölyökkoromban. Így aztán nyilvánvalóan érdeklődéssel figyeltem az új részről érkező hírmorzsákat, főleg miután megtudtam, hogy az eredeti trilógiáért felelős George Miller készíti.

Tom Hardyval is szimpatizáltam, mint új Mad Max. A moziba kerülés előtti kritikákat, véleményeket olvasva meggyőztem magam, hogy valószínűleg ez lesz az a film idén a Star Wars-on kívül, amit muszáj moziban megnézni.

Haver, ez aztán bejött!

Ha emlékszel a régi Mad Max trilógiára… Nos, ez nem olyan.

Jobb.

Yelawolf: Love Story - Kritika

Eminem pártfogoltja végre megtalálta magát, mint művész, és ennek eredménye egy gyökeresen más album, mint a majd' négy évvel ezelőtti Radioactive, amiről szintén írtam anno.

A hip-hop világ épp az aktuális szupersztár, Kendrick Lamar második albumától, a "To Pimp A Butterfly"-tól van elájulva, a kritikusokkal egyetemben. A fogadtatása túlszárnyalta még a debütáló stúdióalbumáét is - Metacriticen jelenleg 97 pontos, ami azt jelenti, hogy nemhogy rossz, de még "közepes" kritika se igazán jent meg róla a nagyobb orgánumokban.

Hogy jön ez ide? Úgy, hogy szokás szerint én az "underdog"-ot, illetve ez esetben farkast pártolom. Kendrick albumát kíváncsian vártam, nyitottan. Az előző nem lett a lejátszóim hosszas vendége, noha elismertem, hogy tud valamit a srác. Gondoltam talán majd most helyére kattan valami. Nem így lett, számomra a "TPAB" szimplán még több ugyanabból. Egyedi, kísérletező, teljesen más zeneileg (szerencsére), mint a manapság divatos vadhajtásai a műfajnak (pl. trap), plusz nagyon komoly "wordsmith" a kölyök. Mégis, a zenék nem ébresztenek bennem semmilyen érzelmet, se bulizni nem támad kedvem tőlük, se relaxálni, a mondanivaló pedig noha jelen van, de nekem nem "rezonál"; végülis mégiscsak az a lényeg, hogy ő a comptoni király gyerek, a társadalomkritika pedig jelentős részben a rasszizmussal kapcsolatos... Lehet, hogy újszerűen közelíti meg a témákat, de mégiscsak hallottuk már ezeket ezerszer.

Yelawolf második albumát ironikus módon kevésbé vártam. A Radioactive-et ugyan jónak tartottam anno, de manapság nem túl sűrűn veszek elő számokat róla, ráadásul az azt követő években pontosan azt véltem látni egy-egy elkapott számból, vendégszereplésből, hogy nem találja az irányt a srác. Aztán, ahogy már talán sejtitek, ez lett az az album a kettő közül, ami letaglózott.

Film-miX 1

A kiszámíthatatlan rendszerességgel érkező Film-miX "rovatban" rövidebb filmajánlókat fogok csokorba szedni, természetesen olyan filmekről, amiket láttam, és tetszettek annyira, hogy ajánlani tudjam őket, de valamilyen oknál fogva nincs motivációm "rendes" kritikát írni róluk. Pár sorban próbálom összefoglalni, hogy miféle filmre számíthat, aki kedvet kap egy-egy alkotás megnézéséhez.

Eminem: The Marshall Mathers LP 2 - Kritika

Tegnap előtt (szerk.: a cikk írásának eredeti dátuma szerint) - kiszivárgás és némi ingyenes streamelés után - megjelent a világ legsikeresebb rapperének legújabb albuma.

Public service announcement:

Stan vagyok. Abszolút elfogult Eminemmel kapcsolatban. Kritikát persze azért tudok megfogalmazni a kevésbé sikerült cuccai kapcsán, viszont szerintem a leggyengébb albumai is ütnek szinte bármit a kategóriában. E nézeteim kapcsán előfordulhat, hogy "nem Stan" olvasóim némelyikének érzését megsértem más előadók munkájának minősítésével.

A másik dolog: ez az iromány hosszú lesz. Itt az utolsó esélyed, hogy hozz némi kólát-chipset-sört-whiskey-t-popcornt-pizzát-bármit a gép elé!

Buried / Élve eltemetve - Ajánló

Te mit tennél, ha egy koporsónál éppen csak nagyobb faládában, feltételezhetően a föld alatt térnél magadhoz?

Na jó, könnyítsünk a helyzeten:

Te mit tennél, ha egy koporsónál éppen csak nagyobb faládában, feltételezhetően a föld alatt térnél magadhoz, és lenne nálad egy mobiltelefon, amin csodák csodájára még térerő is van, mivel valószínűleg nem túl mélyen vagy eltemetve?

Stephen King: Napnyugta Után – Ajánló

Talán itt még nem említettem, hogy a kedvenc íróm Stephen King. Amúgy is kajálok mindent, amit ír, de különösen kedvelem a rövid történeteket tartalmazó gyűjteményeit. Ilyen a Napnyugta Után is.

Nemrég éppen beszéltük Lazával (aki osztja a King írások iránti szenvedélyemet), hogy milyen jó, hogy az öreg (64 éves) az utóbbi években kezdi visszanyerni fénykorának produktivitását, az után, hogy 1999-ben majdnem halálos kimenetelű baleset érte, és az új évezred első éveit még lábadozással töltötte. (A balesetről, és következményeiről elég részletesen ír a 2000-ben megjelent Az Írásról c. kreatív írást oktató jellegű – ezt a jellemzést talán kikérné magának – könyvében.) Ehhez képest most a bibliográfiáját nézegetve azt látom, hogy egyetlen év nem telt el azóta sem, amikor nem adott ki valamit, sőt, inkább az évi két publikáció a jellemző! Valószínűleg az zavart be egy kicsit, hogy valamikor 2001-’02 környékén voltak olyan nyilatkozatai, hogy talán abbahagyja az írást, de legalábbis mindenképp lassabbra veszi a tempót, mert fizikailag nem bírja az írást, fáj minden tagja a gépe előtt ülve, és a szeme sem a régi már. Szerencsére mégiscsak jöttek a könyvek, aztán pedig egy interjúban őszinte örömömre azt olvastam, hogy újra jobban bírja az „ipart” fizikailag, az ihlet pedig kiapadhatatlannak tűnik.

Na de térjünk vissza az írásom alanyára!

Hölgyeim és Uraim:

Great Free Games: the white chamber

A Great Free Games egy önálló rovat lett volna a régi site-on, ha tovább jutott volna egyetlen cikknél. Na, majd itt! :) A lényege röviden: ingyen elérhető játékot ajánlok, ami nekem tetszett, szórakoztató volt, ezért úgy gondolom, hogy másnak is az lehet. Röviden-tömören felvázolom az alany jellemzőit, képességeit, egy-két screenshot kíséretében.

Az első alany pedig a the white chamber (direkt kis kezdőbetűk – „hivatalosan” is így írják) nevű point-and-click sci-fi horror kaland, ami a WinterMute Engine-t használja. Elég ritka a hasonló műfajú játék, én pedig szeretem az ilyeneket, így le is csaptam rá hamar, amint felfedeztem egy Gamestar DVD-n, ha jól emlékszem még 2009-ben. Az elkövető a Studio Trophis, ami három sheffieldi egyetemistából állt, és sajnos pont 2009-ben fel is oszlottak, követve az egyéni életcéljaikat. Eredetileg egyikük egyetemi projektjeként indult a játék, de aztán túlnőtt ezen, és 2005-ben, amikor kész lett, letölthetővé tették az oldalukon.